HTML

Forgalomkorlátozás

Friss topikok

Az EU hanyatlása - Liberum veto

2018.04.26. 21:51 forgalomkorlatozas

Nem most jutott ez eszembe először

Figyelve a Fidesz és az EU kapcsolatát, már régóta azt látom, hogy a Fidesz - kihasználva azt, hogy csak egyöntetű szavazással lehet előbbre lépni, mindenhol, valamilyen ürüggyel keresztbe tesz az egységes kiállásnak.

Nemzetközi megállapodást vétózott meg váratlanul az EU-ban Magyarország

 

Kedves EU!

Üdv a lengyel történelemben, remélem nem tart 190 évig a haldoklásod.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: politika fidesz Európai Únió

Archívum: Soros Terv (Wikipédia 2017.09.28)

2017.10.04. 22:19 forgalomkorlatozas

A lenti szöveg a magyar Wikipédia Soros Terv szócikkének 2017.09.28.-án mentett változata.A Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója[1] javaslata Soros-terv néven híresült el a magyar közbeszédben, miután a világhírű tőzsdei szakember 2015-ben és 2016-ban több elemző publikációt tett közzé az európai migrációs válsággal kapcsolatban, a Project Syndicate[2] nevű, prágai központú internetes sajtóorgánumban Rebuilding the Asylum System címmel majd az amerikai Foreign Policy[3] magazinban This Is Europe's Last Chance to Fix Its Refugee Policy címmel. A Soros-tervet sokan egy a magyar kormány által kitalált fiktív tervként aposztrofálják, amely alapján a magyar kormányzati kommunikáció szerint "Soros György azon dolgozik, hogy meggyengítse Magyarországot, azt akarja elérni, hogy Magyarország bontsa le a határzárat és engedje be az illegális bevándorlókat Európába. Soros György ehhez minden eszközt felhasznál majd."[4]

 

Tartalomjegyzék

 

Soros György 2015-ös javaslata

Soros 2015-ben a Project Syndicate nevű, prágai központú internetes sajtóorgánumban cikket tett közzé Rebuilding the Asylum System (A menekültügy újjászervezése)[5][6] címmel. Ebben leírta: az Európai Unió tagállamai önző módon saját érdekeikre összpontosítanak, és gyakran a többi tagállam érdekeivel ellentétes lépéseket tesznek. A válság rendezéséhez az EU-nak átfogó tervre van szüksége, amelynek ki kell terjednie az unió határain kívülre is. Soros szerint kevésbé káros és egyúttal olcsóbb is, ha a potenciális menedékkérőket a jelenlegi lakóhelyükön vagy annak közelében sikerül tartani. A szerző publikációja magyar fordításban is megjelent, amely szerint a terve sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket oda kell helyezni, ahová ők akarnak menni[7] és a következőket javasolja.

  1. Az EU-nak a közeljövőben legalább évi egymillió menedékkérő befogadására kell berendezkednie. Az első két évben fejenként 15 ezer euróval kell támogatnia a befogadó országokat. Ehhez az unió – AAA státusát felhasználva – hosszú lejáratú kötvényeket bocsáthatna ki, az így elköltött összeg az európai gazdaságnak is lendületet adna. A lehetőségek határain belül mind a menedékkérők, mind a tagállamok preferenciáit figyelembe kell venni
  2. Az EU élére kell, hogy álljon annak a globális kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy Libanonnak, Jordániának és Törökországnak megfelelő segítséget nyújtsanak a három országban tartózkodó összesen négymillió menekült ellátásához. Az oktatással, képzéssel együtt ez évente legalább 5000 euró/fő, azaz összesen 20 milliárd eurót jelent, aminek csupán töredéke áll rendelkezésre. Az uniónak ezzel párhuzamosan kötelezettséget kell vállalnia, hogy évi 8–10 milliárd euróval támogatja a többi „frontline” országot.
  3. Az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy közös Menekültügyi és Migrációs Ügynökséget, mivel a 28 függetlenül működő tagállami rendszer nem hangolható össze.
  4. A menedékkérőknek biztonságos útvonalakat kell biztosítani, először Görögországból és Olaszországból azokba a tagállamokba, amelyekbe tartanak. A következő lépés ezeknek az útvonalaknak a „frontline” régiókig való meghosszabbítása lehet.
  5. Ki kell dolgozni a menedékkérőkre és a migránsokra vonatkozó globális standardokat.
  6. Az évente egymillió migráns letelepítése érdekében az EU-nak mozgósítania kell az NGO-kat, az egyházakat és a vállalkozásokat is, hogy támogassák az ügyet. Ehhez nem csupán megfelelő finanszírozásra lesz szükség, de a szponzorok és a migránsok összekötéséhez a humán- és it-kapacitásokat is bővíteni kell.
  7. A befogadás csak önkéntes alapon történhet, az egyes tagállamok nem kényszeríthetőek rá.

Soros György a javaslatait tartalmazó publikációjának befejező részében a magyar miniszterelnök javaslatairól megemlítette, hogy azok alárendelik a menekültek jogait és biztonságát a határok védelmének. Kifejtette, hogy Orbán Viktor javaslatait veszélyesnek tartja, mivel szerinte azok feladnák az unió közös értékeit és ezáltal lerombolják az Európai Uniót.[5] A magyar kormány, a 2017. szeptember 27-én megjelent dokumentumában, ezt a Project Syndicate híroldalon megjelentetett publikációt tartja Soros György legfontosabb írásbeli nyilatkozatának a Soros-tervről.[8]

Soros György második javaslata 2016-ban

2016-ban Soros az amerikai Foreign Policy magazinban újabb írást tett közzé a témában.[9] Ebben azt írta: a menekültválság egy évekig, évtizedekig tartó folyamat kezdete. Ennek hosszú távú kezelésére Soros az Európai Unió rögtönzött válaszokból álló menekültpolitikája helyett hétpontos tervet javasolt, miközben a befogadandó menekültek számát 300 ezerre csökkentette.[10]

  1. Az EU-nak és a világ többi részének igazságosan szétosztva kellene menekülteket befogadnia, de csakis a frontországokban lévő országokban kialakított központokban ellenőrzött, valóban menekült státuszú embereket szabadna beengedni.
  2. Európának erős határőrizetre van szüksége.
  3. Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére.
  4. Egységes rendben kellene elbírálni a menekültkérelmeket minden európai országnak.
  5. Soros maga is kontra-produktívnak nevezve a kvótarendszert azt szorgalmazta, hogy egyetértésen alapuló összeurópai menekült-elhelyezési rendszert hozzon létre az EU.
  6. Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kellene támogatnia a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat.
  7. Ha a menekültválság kezelését sikerül mederbe terelni, akkor újra be lehet fogadni gazdasági bevándorlókat, akikre a demográfiai okokból kimerülő európai munkaerő-piacon szükség lehet.

Soros György magyar nyelven, elemző cikket először 2016. július 16-án jelentetett meg a javaslatáról a hvg.hu hírportálon Ez Európa utolsó esélye címmel. Többek között az évi 300 ezer menekültszámra vonatkozó elképzelését ezzel indokolta: „Ez már elég nagy keretszám ahhoz, hogy meggyőzze a valódi menedékkérőket arról, hogy ne kockáztassák életüket a Földközi-tengeren való átjutással, különösen akkor, ha illegális úton érik el Európát”. Írásában megemlítette, hogy a több mint egymillió menedékkérő hirtelen beözönlése az Európai Unió területére, túlterhelte a bevándorlással foglalkozó hatóságok kapacitását és a közvéleményt a migránsok ellen fordította.[11]

Háttere

Az európai migrációs válság,[12][13][14][15][16] más néven európai menekültválság[17][18] különböző fegyveres konfliktusok, a politikai és vallási üldöztetés és az ezekből következő gazdasági ellehetetlenülés miatt menekülők vándorlása következtében alakult ki.[19] Az egyre növekvő számú menekült főként a Közel-Keletről, Afrikából, a Balkánról és Közép-Ázsiából[20] igyekszik az Európai Unió területére jutni a Földközi-tengeren és a Balkánon kialakult menekültútvonalakon keresztül.[21][22] A menekültek többsége Szíriából, Afganisztánból és Eritreából indul útra.[23] A europe migrant crisis (európai bevándorlási válság) kifejezést először 2015 áprilisában használták,[24] amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el és a katasztrófa több mint 1200 ember halálát okozta.

Ír haditengerészeti egység menti a migránsokkal teli bárkát a Triton-hadművelet keretében

Az Eurostat szerint az Európai Unió tagállamaihoz 2014-ben 626 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ami megközelíti az 1992-es 672 ezret.[25] 2014-ben közel 360 ezer kérelemről hoztak döntést, ebből 160 ezret fogadtak el első körben, további 23 ezret pedig fellebbezés után. 45% volt az elsőre elfogadott kérelmek aránya és 18% a fellebbezés után elfogadottaké.[26] A menedékkérelmek kétharmadát négy tagállamhoz: Németországhoz, Franciaországhoz, Svédországhoz és Olaszországhoz nyújtották be. Lakosságukhoz viszonyítva arányaiban a legtöbb menedékkérő Svédország, Ausztria és Magyarország területére érkezett.[27][28] A migrációra és a migráns népességre vonatkozó statisztika szerint a rezidens népesség méretéhez viszonyítva 2015-ben a legtöbb bevándorló Luxemburgba, Máltára, Ausztriába és Németországba érkezett.[29]

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kiadványában megjelent tanulmányában úgy fogalmazott, hogy 2015-ben a külső schengeni határokat ellenőrző határőrizeti szervek, olyan nyomás alá kerültek a bevándorlók felduzzadt tömegével és a több ezer menekültkérelemmel szemben, hogy az addig összehangolt uniós szabályozás ténylegesen megdőlt.[30]

Motivációk

A migránsok motivációi változatosak, hisz sokféle ember, sokféle országból próbált az Európai Unió területére jutni. Az ENSZ 2015. júliusi becslése szerint 62%-uk menekült, akik a különböző helyi háborúk vagy politikai, vallási identitásuk miatt történő üldöztetés elől menekülnek.[31] Arányaiban a legtöbb elfogadott kérelmet a következő országokból származók nyújtották be: Szíria (94%), Eritrea (90%), Irak (88%), Afganisztán (66%), Irán (65%), Szomália (60%), Szudán (53%). A többi országból jövők kérelmeinek többségét visszautasították. Az ezekből az országokból érkezők a Görögországban az Európai Unióba lépettek 90%-át és az Olaszországban belépők 47%-át alkották 2015 augusztusáig az UNHCR szerint.[32][33] A Nyugat-Afrikából, a Nyugat-Balkánról és a Dél-Ázsiából érkezők inkább gazdasági bevándorlók,[34] akik a szegénység és a munkanélküliség elől jönnek szerencsét próbálni az Európai Unióba.[35][36]

Magyarország

Görögországot elhagyva a migránsok Macedónián és Szerbián keresztül, szervezett formában, illegálisan léptek be újra a szerb–magyar határon keresztül a schengeni övezetbe.

A schengeni csatlakozás után Magyarországnak erősítenie kellett a határellenőrzést a nem EU tagok felé. (A képen egy szerb közúti határállomás látható Röszke és Horgos között.)
2016. március 12., Molinó a Szent István-bazilika előtt, Budapest, Magyarország

2015 júniusában Magyarország azt nyilatkozta, azt fontolgatják, hogy a Szerbiából beáramló illegális migránsok okozta problémát határzár létesítésével, valamint egyéb, például az államhatár védelmét szolgáló jogi eszközökkel kezeljék.[37]

2015. június 15-én a magyar kormány műszaki határzár építését jelentette be a déli, szerb határ mentén.[38][39] A tervek szerint a kerítés 4 méter magas és 175 kilométer hosszú lett volna, azonban augusztus végéig csak részben készült el.[40][41] Orbán Viktor azt ígérte, hogy 2015 végéig befejezik az építkezést,[42] amit sokan kritizáltak, és más módszereket javasoltak.[43]

Migránsok a Keleti pályaudvar aluljárójában
Migránsok gyalogos vonulása Ausztria felé Magyarországon keresztül 2015. szeptember 4-én
A biztonsági határzár mellett járőröző lovasrendőrök (2015. szeptember 14.)

Szeptember 15-én Magyarországon életbe lépett az úgynevezett „jogi határzár”, vagyis éjféltől szigorodtak az embercsempészés büntetései, és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása és átlépése.[44] Ugyanezen a napon a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki,[45] melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.[46]

Szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg.[47]

A rendőrség adatainak tanúsága szerint a műszaki határzár elkészültével töredékére (napi 4-8 ezerről néhány tucatnyira) csökkent az elfogott migránsok száma.[48]

Reakciók

Soros György politikai befolyásának mérlegelése során tényként kell számon tartani, hogy Soros számos esetben legmagasabb szintű brüsszeli vezetőkkel tárgyalt hol zárt ajtók mögött, hol hivatalosan, így 2016 júniusában az Európai Parlament külügyi, belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán vett részt hivatalosan, 2017 áprilisában Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke régi ismeretségükre hivatkozva külön bejáraton keresztül fogadta[49] az Európai Bizottság épületében, 2017 májusában Dimitris Avramopoulos, migrációs ügyekért felelős biztos fogadta hivatalosan, ugyanekkor találkozott Pierre Moscovici az Európai Bizottság gazdasági[50] és pénzügyi biztosával és Christos Stylianides uniós biztossal is[51], és így tovább. A Magyar Kormány képviselői illetve Orbán Viktor több esetben tiltakoztak, mivel véleményük szerint Soros György illetéktelen az európai politikai életben, így meghallgatása, bizottsági munkákba, tárgyalásokba való bevonása érthetetlen és elfogadhatatlan.

Habár Soros-terv elnevezésű hivatalos európai terv nem létezik és a magyar ellenzéki gondolkodók amellett érvelnek, hogy a Soros-tervre való hivatkozás pusztán csak populista kormányzati propaganda, azonban ezzel szemben a kormánypártiak arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament 2017 április elején egy olyan javaslatcsomagot fogadott el, amelynek egyes részletei szinte szóról szóra egybeesnek Soros György 2015-ben megfogalmazott javaslataival. [52] Ennek a javaslatnak olyan sarkalatos pontjai vannak, amelyek egyebek mellett azt célozzák, hogy az EU bővítse ki a migrációs lehetőségeket, ezért előirányozzák, hogy az EU terjessze ki a menekültek fogalmát mindazokra a személyekre is, akik a jobb és biztonságosabb élet reményében, az éghajlatváltozás vagy a természeti katasztrófák miatt hagyják el korábbi lakóhelyüket. A magyar baloldal összes európai parlamenti képviselője megszavazta ezt a javaslatcsomagot.[53] Mindemellett a Menekültügyi és Migrációs Ügynökség létrehozása Európai bevándorlási ügynökség néven (feladata egyebek mellett a bevándorlási folyamatok meggyorsítása, hatékonyabbá tétele) szintén egybevág Soros javaslataival. [54]

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a következő szavakkal tagadta Soros befolyását: Brüsszel sem Soros György, sem mások állítólagos terveinek megvalósításában nem vesz részt, mert az Európai Bizottság független szervezet, amely az európai érdekeket képviseli, és az európai polgárokat szolgálja. [55]

Ezzel szemben Orbán Vikor a következőképp érvel: „Soros György is publikált egy saját tervet, ezen a néven is, ő írta a cikket, ezt közzétette. Magyarul is olvasható. Pontokba szedte a tervét. Ez egy akcióterv, leírta, hogy szemben azzal, amit a magyar kormány és a magyar parlament javasol, mit kellene tenni, és az ott, akkor még csak egy újságcikknek tűnt vagy egy papírdokumentumnak, de azóta ha megnézzük, hogy mi történik Európában, akkor én azt látom, hogy annak a tervnek a pontról pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták.” [56]

2017-re a felvázolt javaslatcsomag, Soros-terv néven, a magyar belpolitikai közéletben az egyik leggyakrabban hivatkozott témává vált. A Soros-tervről tudományos igényességű elemzés még nem készült, magyar nyelven elemző részleteket csak a magyar belpolitikai reakciókat ismertető különféle sajtótermékek közöltek.[57][58]

2017. szeptemberében, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre kérte a magyar embereket Orbán Viktor, mert véleménye szerint ezen az úton Magyarország jobban meg tudja védeni magát a bevándorlást támogató tervekkel szemben.[59][60]

Kormányzati reakció

Először a magyar belpolitikában „Soros-terv” néven a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén említette Soros tervezetét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A beszédében kifejtette, hogy a Soros-terv létezik, amit ő négy pontban vázolt fel a rendezvény hallgatóságának. Előadása szerint a Soros-terv azt tartalmazza, hogy évente egymillió migránst kell betelepíteni az unióba és minden befogadottnak kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorló menekülteket szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorolási ügynökséget. A kormányfő felhívta a hallgatóságának figyelmét arra, hogy a 2018-as magyarországi országgyűlési választás tétje az, hogy az ellenzék által támogatott Soros-tervvel szemben a választóik ne támogassák bevándorló tömegek letelepítését, teljes és kötelező szétosztását, mert akkor egy új, kevert összetételű európai jövőre szavaznának.[61]

A magyar kormány újabb nemzeti konzultációt[62] jelentett be az európai migrációs politika kérdéseivel kapcsolatban, amely bejelentésben immár hivatalosan is hivatkoztak a Soros-tervre.[63] A magyar kormány a Soros György által a Project Syndicate és Marketwatch internetes oldalakon közreadott elképzelések legfontosabb részleteiről kérdezi majd meg a választókat.[64] A Soros-terv lényegi elemei a kormány szerint: évi egymillió menedekékérő behozatala Európába, a határkerítések lebontása, a bevándorlók kötelező szétosztása a tagállamok között, valamint a migránsok évi 4,5 millió forintnak megfelelő pénzügyi támogatása.[65] Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának bejelentése szerint a konzultáció során a Soros György tervezete szerinti évi egymillió bevándorló Európába telepítéséről és kötelező kvóták szerinti szétosztásáról fogják kérdezni a választókat.[66]Lázár János szerint az októberben induló konzultáció során "A kormány azt szeretné megtudni az emberektől, hogy kitartson-e a kormány az eddigi bevándorláspolitikája mellett, amiben szerinte az a lényeg, hogy nem akarunk bevándorlókat. "[67]Kovács Zoltán kormányszóvivő szeptember 22-én nyilatkozott a konzultációról, amikor kijelentette, hogy mintegy fél tucat kérdést fognak feltenni az embereknek, amelyek kidolgozásán még dolgoznak. Ezek összegezni fogják a Soros-terv minden elemét, így azokkal külön-külön is foglalkoznak majd a kérdőívben.[68]

A kormány álláspontja szerint a bevándorlás nem lehetőség, hanem kockázat, ezért a korlátlan beengedés helyett a határok védelmére kell összpontosítani - mondta Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár.[69] A kormány álláspontja szerint a terv a déli határzár felszámolását is célozza.[70]

A Civilek Soros György hálójában című rendezvényen, Csömörön tartott lakossági forumról az index.hu portál cikkírója inkognitóban tudósított, szerinte ifj Lomnici Zoltán a Civil Összefogás Fórum nevű szervezet egyik vezetője és Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt közölte a hallgatósággal, hogy Soros György NGO-k (civil szervezetek) segítségével épít ki hálózatot, amelyekkel végső soron a politikai befolyásszerzés a célja. A kormányzati politikus szerint az úgynevezett „Soros-terv” valódi célja pedig egy úgynevezett Világkormány létrehozása, és ehhez már el is foglalták a brüsszeli adminisztrációt, és beszivárogtak az Európai Parlament képviselői közé is. A cikkíró tudósítása szerint az előadók részéről elhangzott az is, hogy a feloldódott ember a jövő európaija. Ennek a vége a világkormány létrehozása lesz. Ez a Soros-terv [...] a Soros-terv arról szól, hogy minden családi, baráti, emberi értéket le kell rombolni az egyénig, mert ebben hatalmas üzlet van.[71]

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2017. szeptember 25-én a Magyar Idők szerint azt nyilatkozta, hogy Soros György „2015 júliusában a Financial Timesban vázolta fel elképzeléseit[72], amelyek szerint az uniónak évente egymillió bevándorlót kell befogadnia, és egy állandó, kötelező mechanizmus révén kell szétosztania a tagállamok között.” Dömötör Csaba bejelentette, hogy a kormány tervei szerint várhatóan hét kérdést tesznek fel a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október elején kezdődő nemzeti konzultáció során.[73]

Nemzeti konzultáció indítása a Soros-tervről

2017 szeptember 25-én a Magyar Idők című újságban megjelent a kormány által beharangozott új nemzeti konzultáción szereplő kérdőív néhány konkrétuma is. A kérdőív kitöltői választ adhatnak arra, hogy a kormány által pontokba szedett állítólagos „Soros-terv” egyes elemeit támogatják-e vagy sem:

  1. Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
  2. Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is tervezi, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.
  3. A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.
  4. A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.
  5. Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.
  6. A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
  7. A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. [74]

Ellenzéki reakciók

Szólj hozzá!

Címkék: archívum

Brutális kampány lesz...

2017.05.27. 08:04 forgalomkorlatozas

Fidesz, fidesz ... mire készülsz?

Szólj hozzá!

Álomgyilkosok...

2017.03.02. 21:54 forgalomkorlatozas

Álljon ez a poszt emlékül azoknak, akiknek az Olimpiai pályázat visszavonását köszönhetjük:

Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt

valamint:

az_olimpiai_palazat_visszavonasa.jpeg

 

 

 

 

 

 

 

 

 Az olimpia és paralimpia pályázat visszavonásáról szóló szavazás eredménye - Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A többi már csak magyarázkodás.

Szólj hozzá!

Címkék: politika közélet olimpia

Hiába tanultam, mégsem tudok elhelyezkedni - Roszabbul élünk, mint 4 éve ... I.

2013.04.19. 06:00 forgalomkorlatozas

Emlékszünk még? 2006 -ot írunk. Az utcán megjelentek a "Rosszabbul élünk, mint 4 éve" plakátok. Valamiféle számokra hívták fel az emberek figyelmét. olyanokra, amelyekkel jól lehet mutatni az aktuális kormány rossz teljesítményét.

Nézzük meg, mi történt ezekkel a számokkal az elmúlt évek során!

72%-kal több pályakezdő munkanélküli

kampany7.jpg 

Révész Máriusz szóvivő 2006. Február 7.-én dobta be a köztudatba ezt a számot. Érdekes módon, előtte nem, de utána annál többször (van olyan nap, ahol naponta többször is) tudatosította bennünk a Fidesz, hogy a pályakezdő munkanélküliek száma 72% -al nőtt 2002 óta.

Az adatok

2006 Január 1. - 2010. December 31.-ig a pályakezdők elhelyezkedésére vonatkozó adatok a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találhatóak. korábbi (2000 -től) és későbbi (2011.-től) adatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján találhatóak.

És az adatok valami ilyen képet mutatnak (update: 2013.04.18):

 Adatok_2.jpg

*forrás

Mit tudunk kezdeni ezekkel az adatokkal?

1. Tudunk belőle egy időbeli grafikont rajzolni, valahogy így: (update: 2013.04.18)

időbeli_2.jpg

2. Tudunk belőle szezonalitást vizsgálni: (update: 2013.04.18)

 szezonalitás_2.jpg

3. Tudunk tendenciákat vizsgálni éves minimum, maximum és átlag értékből: (update: 2013.04.18)

 átlag-min-max_2.jpg

4. Meg tudjuk vizsgálni a pályakezdők arányát az összes munkanélkülihez képest (update: 2013.04.18)

pályakezdők aránya_2.jpg

5. Megnézhetjük és ábrázolhatjuk a pályakezdők végzettség szerinti összetételét (update: 2013.04.18)

 

pályakezdők összetétele_2.jpg

6. Tudunk belőle az érdekünknek megfelelő statisztikát készíteni:

- 72% -al több pályakezdő munkanélküli (2002 Jún - 2005 Nov) (MSZP)

- 27% -al kevesebb pályakezdő munkanélküli (2005 szep - 2008 Jún) (MSZP)

- 69% -al több pályakezdő munkanélküli (2010 Máj - 2013 Február) (Fidesz) (update: 2013.04.18)

 

Mit takarnak ezek a számok?


A Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat kiadványainak végén szerepel egy módszertani leírás, mely ezt az adatot a következőképpen definiálja:

Nyilvántartott pályakezdő az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy
esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel
rendelkező, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső. További feltétel, hogy
álláskeresési támogatásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

Tehát a fenti adatsorokban és a belőlük készített ábrákon csak azok a személyek szerepelnek, akik

- Önként regisztráltak (!)
- Tanulmányaik befejeztével
- 25. év (30.) alatt
- Munkaképesek

A számok emelkedéséből következtethetünk arra is, hogy 2000 óta nőtt azoknak a végzősöknek a száma, akik úgy gondolják, hogy nem fognak belátható időn belül munkát találni, ezért elmennek a munkaügyi központba és regisztrálnak munkanélkülinek.

További ösztönző erőt jelenthet a regisztráláshoz a START-kártya megjelenése és itt vissza kell tekernünk az órát 2005 -re:

"2005 Október 1-től a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elősegítendő újabb támogatás lépett életbe. A fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő START program 2 éven át biztosít lehetőséget a pályakezdőknek a munkatapasztalat szerzésre, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére" *forrás

Jogszabályi háttér:

2004 évi CXXIII. törvény
31/2005 (IX.29) PM rendelet

Ezek után nézzük csak meg az átlagértékeket mutató grafikonunkat, mikor is ugrott meg először igazán?

Módszertan

Érdekes lehet még megnézni, hogy a pályakezdők számának emelkedésében szerepet játszik -e a nyilvántartás módszertana.

A 2004 Áprilisi és a 2013 Februári részletes jelentésből az derül ki, hogy a nyilvántartás módszertana annyiban változott, hogy a regisztrált pályakezdők nyilvántartásba vételéhez plusz feltételt rendeltek (valakik, valamikor):

2004:

"Regisztrált pályakezdő: a regisztrált munkanélküliek közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel
rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően
munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot."

2013:

"Nyilvántartott pályakezdı az a személy, aki a 25. életévét – felsıfokú végzettségő személy
esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel
rendelkező, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső. További feltétel, hogy
álláskeresési támogatásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
(Flt.)"

Mi várható a jövőben?


Ugyan jósolni nem tudok, de a jelen történéseiből pár esemény bekövetkeztét valószínűsíthetem, és ezek a következők:

- A pályakezdő munkanélküliek száma valószínűleg egy egyszeri ugrást, de akár dinamikusabb növekedést is mutathat a felsőoktatási rendszerbe való bekerülés nehezítése miatt. Az a 20.000 diák, amennyivel kevesebbet vettek fel idén, valószínűleg az álláspiacon fog megjelenni, potenciálisan emelve a pályakezdő munkanélküliek számát:

*kép forrása: hír.ma

Itt vegyük figyelembe azt is, hogy a pályakezdő munkanélküliek számában a szakközépiskolát végzettek száma növekedett a legjobban a vizsgált időszakban. A növekedés általában Augusztus és Szeptember hónapban történik, azaz a nyári szünet után.


- A felsőfokú képzésből adódó munkanélküliek száma valószínűleg drasztikusan csökkenni fog a főiskolák és egyetemek kibocsájtásának csökkenésével (a számuk már jelenleg is tartósan 5000 alatti)

- A munkáltatói járulékok csökkenésével a 25 év alattiak foglalkoztatottsága növekedhet, ami által a pályakezdő munkanélküliek száma csökkenhet.

(Az eredeti cikk dátuma 2012.08.02)

Update: 2012.09.14

A fenti ábrákból látható, hogy a pályakezdő munkanélküliek száma a várakozásoknak megfelelően, és az eddigi tendenciákkal ellentétben erőteljesebb növekedésnek indult a 2011/2012 iskolaév végeztével. Részemről kíváncsian várom a "munkahelyvédelmi akcióterv" hatását a 2013. évtől kezdődően.


Update: 2012.11.20


Legszebb, ha az ÁFSZ havi gyorsjelentéséből idézek:
"A szokásos szezonális változásoknak megfelelıen szeptemberben csökkent a pályakezdő
álláskeresők beáramlása a kirendeltségekre. A belépő pályakezdő álláskeresők számának
enyhülésével csökkent a pályakezdők zárónapi létszáma is, ami elsősorban az „Első
munkahely garancia” programnak tudható be." (*forrás)

A szezonális változásokat vizsgálva ugye látjuk, hogy a csökkenés az "Első munkahely garancia program"-nak köszönhető?

Update: 2013.04.18

Az ÁFSZ gyorsjelentése ezúttal szűkszavúan veszi a változást, gyakorlatilag magyarázat nélkül hagyja.
Az adatokból és grafikonokból látható, hogy az iskolát végzett fiatalok harmadának az útja az iskolapadból a Munkaügyi központba vezet.

Ebből az alkalomból készítettem egy új plakáttervet:

Roszabbul élünk mint 3 éve.jpg

105 komment

Címkék: statisztika politika közélet mszp fidesz plakát munkanélküli pályakezdő Címkék

Együtt tették tönkre az országot

2012.11.23. 21:45 forgalomkorlatozas

gondom lesz rátok.jpg(Eredeti kép forrása)

"A Népszabadság hosszú évek óta szisztematikusan és tudatosan gyaláz engem és családomat, amiből most már elég! De tudja, mit? Innen üzenem a Népszabadság újságíróinak: Gondom lesz rátok!"

Szólj hozzá!

Archívum: Medgyessy Péter - Egyetértésben a nemzettel (2002. Január 08)

2012.08.22. 22:11 forgalomkorlatozas

Lentebb látható Medgyessy Péter miniszterelnők-jelölt 2002. Január 8.-án, a Pilvax kávéházban előadott "Egyetértésben a nemzettel" című kormányprogramja, mely a kormányfőjelölt személyes vállalásait tartalmazza.

"EGYETÉRTÉSBEN A NEMZETTEL!
2002. január 08

Honfitársaim!

Eljött a nyílt beszéd ideje. Sorsdöntő választások előtt állunk. Vagy együtt teremtjük meg a fejlett, demokratikus Magyarországot, vagy a múltba süllyedünk, és Európa peremére szorulunk.

Ne hagyjuk veszni értékeinket! Teremtsük meg a demokratikus rendet, vessünk véget a hatalom önkényének, a társadalom megosztásának, a zsákmányszerzésnek! E cél mindnyájunktól erőfeszítéseket kíván. Ezért vállalom a miniszterelnöki jelölést.

Én, Medgyessy Péter,
egyezséget ajánlok a nemzetnek,
hogy Magyarország gazdag és virágzó ország legyen.

Tudom, hogy ezt csak közösen, a nemzet összefogásával érhetjük el. Hiszem, hogy a jogállam félelem nélküli, kiszámítható világot és biztonságot jelent, nem pedig politikai trükköket és szemfényvesztést. Vallom, hogy aki szembeállítja egymással a nemzet érdekeit az uniós csatlakozással, az semmit nem ért ezeréves történelmünkből és a mai világból.

Tudom, hogy a hatalom nehéz, felelős szolgálat. A közpénzekkel jogszerűen és szakszerűen, nem pedig pártszerűen kell gazdálkodni. Hiszem, hogy Magyarország nyugalmat, békét, és nem hisztérikus közéletet, gyűlölködést akar. Vallom, hogy a közéletből ki kell törölni a pökhendiséget, a hazudozást.

Tudom, hogy a demokrácia intézményei nélkül, az ellenzék és a társadalom ellenőrzésének hiányában minden kormány tévútra lép. Ezért tartok igényt minden bírálatra. Hazám, nemzetem sorsát a küldetéstudat helyett a hivatástudatra építem. Hiszem, hogy lesz erőm beismerni, ha tévedek, és helyrehozom, ha hibázom. Vallom, hogy szövetségesem minden jóakaratú ember, akit a nemzet ügyét segítő, őszinte szándék vezérel.

Vállalom, hogy kormányom helyreállítja az Országgyűlés normális működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a tájékoztatás pártatlanságát, az önkormányzatok tekintélyét.

Tudom, hogy nemzetünk már kivívta a jogot, hogy hazánk a fejlett Európa egyenrangú tagja legyen. Hiszem, hogy történelmünk során most először dönthetünk Európa sorskérdéseiben. Eljött a ritka pillanat - ne szalasszuk el! Vallom: most csak rajtunk, magyarokon áll, hogy kontinensünkön soha többé ne határozhassanak rólunk - nélkülünk!

Honfitársaim!

Vállalom, hogy:

1. Kormányom véget vet a hatalmaskodásnak, az önkényeskedésnek. Magyarországon újra demokratikus jogállamot teremt.
   
Kezdeményezzük új alkotmány kimunkálását, a választójogi törvény módosítását, az országgyűlési képviselők számának csökkentését, felelősségük növelését, munkájuk számonkérését.
A társadalmi párbeszéd intézményesítése, a civil szervezetek, az egyházak, a kisebbségek és az érdekképviseletek ellenőrző szerepe érdekében kezdeményezzük a parlament második kamarájának létrehozását.
Szavatoljuk a bíróságok függetlenségét, és az igazságszolgáltatás működésének zavartalanságát. Helyreállítjuk a bírói mérlegelés jogát. Bevezetjük a táblabíróság intézményét, gyorsabbá és hatékonyabbá tesszük az igazságszolgáltatás.
Kormányom tiszteletben tartja a sajtószabadságot, megszünteti a hatalom beavatkozását a tömegtájékoztatás ügyeibe.
Kormányom védelmezi a gondolkodás, a lelkiismeret és a vallás, a gyülekezés és a tiltakozás szabadságát. Az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos elveivel összhangban nem avatkozunk az egyházak belső életébe. Szövetséget ajánlunk a hívőknek, és támogatjuk az egyházakat. A család joga, hogy eldöntse: részt vegyen-e a gyermek a hitoktatásban.
Kezdeményezzük a jogvédelem erősítését, a kisebbségi törvények módosítását, javítunk a cigányság helyzetén. Olyan jogi tanácsadó rendszert hozunk létre, amelynek segítségével a rászorulók ingyenesen kaphatnak szakszerű eligazítást, és - ha szükséges - jogi képviseletet.
Kormányom érvényt szerez a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogainak. Kezdeményezzük a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését.
Elhatároljuk magunkat minden politikai szélsőségtől. Fellépünk a fajgyűlölő, szélsőséges nézetek, akciók ellen.
Kormányom határozott lépéseket tesz, hogy közéletünk kulturált legyen. Magatartásunkkal is tanúsítjuk, hogy van tisztességes politika, és vannak tisztességes politikusok. Újabb árkok ásása helyett betemetjük azokat, amelyeket mások ástak. Semmit sem veszünk el abból, ami jó, de esélyt akarunk adni azoknak is, akiknek eddig nem volt.

2.

Kormányom vállalja a közigazgatási reform befejezését, az államigazgatási eljárások egyszerűsítését, a közigazgatási egyezség bevezetését. Továbbra is számítunk a közszolgálatban dolgozó szakemberek munkájára.
   
Biztosítjuk a közigazgatás elérhetőségét: ahol indokolt, a hét minden napján, akár a nap 24 órájában is. Egyszerűsítjük, és humanizáljuk az állam és az emberek kapcsolatát az adóigazgatásban, a vámeljárásokban, a pénzügyi ellenőrzésben, az egészség- és nyugdíjbiztosításban.
Felszámoljuk az önkormányzatok pártszínek szerinti megkülönböztetését, újraindítjuk a pártsemleges közös - kormányzati és önkormányzati -fejlesztési programokat.
Megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát. Ennek érdekében lényegesen több adóbevétel kerül a helyi önkormányzatokhoz. Növeljük az SZJA befizetés helyben maradó részét, az önkormányzatok rendelkezésére bocsátjuk a teljes gépjármű adót, megteremtjük részesedésüket a központi költségvetésbe befolyó ÁFA-ból is.
Kormányom a közbiztonság érdekében a Belügyminisztériumot önálló közigazgatási és rendészeti ágazatra választja szét. Felújítjuk a rendőrségi konszolidációs programot, korszerűsítjük a rendőrség technikai rendszerét. Kiemelt béremelést nyújtunk a rendőröknek, segítjük lakásügyeik megoldását. Jelentős létszámemeléssel megerősítjük a lakosság biztonságát közvetlenül védelmező rendőrkapitányságokat, folytatjuk és befejezzük a rendőrőrsök kiépítését.
Végigvisszük a haderőreformot. Helyreállítjuk a katonai pálya tekintélyét, támogatjuk a reform veszteseit. 2006-ig megszüntetjük a sorkatonai szolgálatot. Önkéntes, hivatásos hadsereget hozunk létre.
Kormányom radikálisan átalakítja a sporttörvényt. A minőségi sport támogatását az alapoktól biztosítjuk.
Kormányom törvény- és adóhatóság előtti egyenlőséget biztosít állampolgári és politikai értelemben egyaránt. Társadalmi ellenőrzés alá rendeljük a közpénzek felhasználását. Kezdeményezzük a tények feltárását, a korrupciós ügyekben a felelősségre vonást. Új törvényt kezdeményezzünk az APEH-ről. Létrehozzuk az állampolgárok adóügyeiben felelős parlamenti biztos intézményét. Azonnali hatállyal megszüntetjük az APEH-kommandókat.
3. Kormányom biztosítja és kiterjeszti a munkavállalók jogait. Megerősíti az állam szociális felelősségét. A gazdaságban is érvényesíti az azonos és egyenlő elbánás elvét.
   
Azonnali hatállyal visszahelyezzük jogaikba a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei intézményeit. Újra életre keltjük a kormány és az érdekképviseletek közötti egyeztetések rendszerét.
A jelenlegi 20, 30, 40 százalékról 13, 25, 40 százalékra mérsékeljük a személyi jövedelemadót.
Az adózási jövedelemsávok megváltoztatásával is csökkentjük az adóterheket, megszüntetjük a vállalkozók tételes egészségügyi hozzájárulását, egyszerűsítjük az adózást. Nem kell majd személyi jövedelemadót fizetni a minimálbérek után.
Kezdeményezzük a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát és módosítását, A 2002-2006 közötti kormányzati ciklusban 38, 2010-ig 36 órára csökkentjük a heti, kötelező munkaidőt.
Szociálpolitikánkat a társadalmi igazságosság, a fenntartható szociális gyarapodás, a gyengék védelme és a szolidaritás vezérli.
Mindenki számára biztosítjuk a tisztességes megélhetés lehetőségét. Szavatoljuk, hogy a gazdaság növekedésével arányosan javulnak az életkörülmények, minden kereső rétegben nőnek a jövedelmek.
Felszámoljuk a politikai megkülönböztetést a pályázatok, a Széchenyi tervből elnyerhető támogatások elosztásában; normatívvá tesszük a vállalkozói támogatásokat.
4. Kormányom megállítja és visszafordítja a társadalom kettészakadását. Olyan, kiszámítható társadalombiztosítási rendszert építünk fel, amely megfelelő segítséget nyújt a munkanélküliség, a betegség, az anyaság és az időskor idejére. Megőrizzük az elmúlt évek családtámogatási rendszerének eredményeit, és a szolidaritási hálót megerősítve átalakítjuk a társadalmi újraelosztás rendszerét.
   
Felemeljük az anyasági támogatást, 10 ezer forinttal megemeljük a GYES-t, munkaviszonyként ismerjük el a GYES-en és a GYED-en eltöltött időt. A nagymama-GYES mellett fenntartjuk a nyugdíjjogosultságot is.
Egyszeri 20%-kal megemeljük a családi pótlékot, illetve az iskoláztatási támogatást. A gyermekét egyedül nevelő szülőnek 25%-kal magasabb családi pótlékot adunk. Hozzáférhetővé tesszük a támogatást azon dolgozók számára is, akik nem tudják teljes egészében igénybe venni a családi adókedvezményeket.
Kormányom a nyugdíjas szervezetekkel közösen alakítja ki a nyugdíjemelés új rendszerét, és az érintettek visszakapják a tőlük 1999-ben törvénytelenül elvett 52 milliárd forintot. Ez átlagosan 19 ezer forint személyenként.
Visszaállítjuk a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét. Az özvegyi nyugdíjat 50%-kal emeljük. Rugalmassá tesszük a nyugdíjba vonulás lehetőségét.
Kiszélesítjük a közgyógyellátásban részesülők, és a rendszerbe kapcsolt gyógyszerek körét.
Biztosítjuk a nyugdíjasok számára a kulturális lehetőségeket, megkönnyítjük a munkavégzést és a munkavállalást.
5. Kormányom nemzeti programot indít annak érdekében, hogy az egészség mindenki számára elérhető legyen.
   
Haladéktalanul hozzálátunk a kórházak és a többi egészségügyi intézmény rendbetételéhez.
Elérjük, hogy senki ne betegedjen meg azért, mert szegény, és senki ne szegényedjen el azért, mert beteg. Jobb műszerek beállításával javítjuk a gyógyítás feltételeit és a betegek komfortját.
Minden magyar állampolgárnak alapvetően közpénzből kell hozzájutnia a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz. A többi ágazatot meghaladó mértékben növeljük az egészségügy költségvetési támogatását. Első lépésként 50%-kal növeljük az egészségügyi dolgozók bérét. Négyévente minden ápolónak egy évi bérével egyenlő hűségjutalmat adunk.
Kezdeményezzük 3-400 új háziorvosi, 2-300 új gyermek-háziorvosi körzet kialakítását. Központilag finanszírozzuk a területi ügyeleti rendszer létrehozását. Elérjük, hogy a háziorvosi és szakorvosi vizsgálatokra előre tervezhető időpontokban, várakozás nélkül kerülhessen sor.
Megállítjuk a betegeket terhelő gyógyszerköltségek növekedését, ingyenessé tesszük a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszereket.
Átfogó programot indítunk az allergiát okozó, káros növények ellen. Megszervezzük, hogy négy év alatt negyedére csökkenjen a parlagfűvel borított terület.
6. Kormányom támogatást nyújt az oktatás, a képzés és továbbképzés európai színvonalú fejlesztéséhez.
   
Az iskolakezdés terheihez hozzájárulva augusztus hónapban mindenkinek kéthavi családi pótlékot fizetünk.
Bevezetjük az ingyenes étkezést az önkormányzati bölcsődékben és óvodákban.
Ingyenessé tesszük a tankönyveket az általános iskolák első nyolc tanévében.
Kiteljesítjük a Sulinet programot. Az a célunk, hogy minden közoktatási intézményben legyen számítógép és internet hozzáférés. A közoktatásban, a szakképzésben és az iskolarendszeren kívüli oktatásban egyaránt bővítjük az informatikai, és az idegen nyelvi ismeretek elsajátításának lehetőségeit.
Ingyenessé tesszük az állandó lakóhely és az iskola közötti utazást. Tízezer új kollégiumi helyet teremtünk, felújítjuk a meglévő kollégiumi épületeket, a felsőoktatásban beindítjuk a „Collegium-21" programot.
Diákhitelekkel és ösztöndíjakkal, kedvezményes tankönyvekkel és jegyzetekkel javítjuk a hátrányos anyagi helyzetű családok fiataljainak esélyeit a felsőfokú képesítések megszerzésére. 30 százalékkal megemeljük a hallgatói normatívát, és ezzel lehetővé tesszük az ösztöndíjak nagymértékű emelését.
Költségvetési eszközökkel támogatjuk, hogy a fogyatékos gyerekek a társadalom egyenrangú tagjává válhassanak.
Egyszeri, jelentős béremelést adunk a pedagógusoknak, majd az országos átlagot meghaladó mértékben garantáljuk a bérek és más juttatások folyamatos növelését.
7. Kormányom felvirágoztatja a mezőgazdaságot és a magyar vidéket.
   
Olyan, kiszámítható agrárpolitikát hirdetünk, amely új piacszabályozással megteremti az értékesítés és a jövedelemszerzés biztonságát. Kiszámítható, és a termelőknek tartós biztonságot nyújtó agrárrendtartást vezetünk be. Egyszerű, igazságos és korrupciótól mentes támogatáspolitikát alkalmazunk. Helyreállítjuk az agártermelők működési- és versenyképességét.
60-80 milliárd forint költségvetési támogatással egyszeri adósságkezelő programot hirdetünk a gazdálkodóknak.
Megújítjuk a tőkepótló hiteleket. Pótoljuk az elmúlt évtizedben elmaradt fejlesztéseket. Felújítjuk a forgóeszközhitelek rendszerét. A családi gazdaságokat elsősorban az áruhitelek rendszerével segítjük, és fenntartjuk a korábban adott támogatásokat.
Kormányom azonos versenyesélyeket biztosít minden mezőgazdasági vállalkozási formának.
Az őstermelők adómentességének felső határát 500 ezer forintra emeljük, és biztosítjuk, hogy az őstermelők nyugdíjjogosultságot szerezhessenek, és legyen egészségbiztosításuk.
A föld eladása helyett a tulajdonost és a használót egyaránt védő bérleti rendszert ajánlunk. Ösztönözzük, hogy a nyugdíjasok és a betegek hosszú távú bérleti szerződést kössenek - számukra életjáradék típusú szerződést dolgozunk ki. A földjüket tartósan bérbeadóknak részleges, vagy teljes adómentességet adunk.
Megkülönböztetés nélkül megvásároljuk az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosok üzletrészét, orvosoljuk az elmúlt években elkövetett súlyos igazságtalanságokat.
Közvetlen állami támogatásokat adunk a beszerző és az értékesítő szövetkezetek, valamint a piacra jutást segítő szervezetek létesítéséhez és működéséhez.
Kormányom helyreállítja a szakértelem becsületét, ösztöndíjakkal bővíti a tovább tanuló vidéki fiatalok körét. A kedvezőtlen adottságú térségek községeiben letelepedő, fiatal szakemberektől átvállaljuk a diákhitel törlesztését. Kedvezményes kölcsönt és támogatást adunk a hátrányos helyzetű falvakban letelepedő, fiatal szakembereknek.
Az életképes méretű településeken állami forrásból fedezzük az alapoktatás, az egészségügy és a szociális alapellátás költségeit. Bekapcsoljuk ezeket a településeket a közlekedés országos rendszerébe. Támogatjuk az ivóvíz és csatornahálózat, valamint a hulladékgyűjtés és -kezelés kiépítését.
8. Kormányom felszámolja a közlekedés, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem fejlesztésében elődje által okozott késedelmeket.
   
Meggyorsítja az autópályák, a városokat elkerülő, a kis településeket bekötő utak építését, a kombinált fuvarozási rendszer kialakítását, a víztisztító hálózatok megépítését, a vasút villamosítását.
800 km új autópályát és autóutat építünk. Hozzálátunk a 4-es metró építéséhez, a budapesti közlekedési körgyűrű befejezéséhez.
Az 1,2 millió hektáros erdőtelepítési program részeként 300 ezer hektár erdőt telepítünk.
2004-ben befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszerének, valamint a Duna-Tisza-köze kiszáradását gátló hálózat megépítését, zöld folyosó létrehozását.
Kezdeményezzük a természeti környezet fokozott védelmét. Kultúrált kirándulóhelyeket, közterületeket, közintézményeket, tiszta lakóhelyeket teremtünk. Ennek érdekében az önkormányzatok és a civil szervezetek bevonásával „Tegyünk együtt a környezetért" mozgalmat indítunk. Pályázatokat írunk ki, versenyeket rendezünk, díjakat alapítunk, a civil szervezetek támogatási problémáit rendezzük.
Befejezzük a 10 ezer lakosnál nagyobb települések csatornázását. Költségvetési eszközökkel támogatjuk a kisebb települések hasonló beruházásait.
Felszámoljuk az illegális hulladék-lerakóhelyeket.
Környezetbarát technológiák bevetésével mérsékeljük a környezetterhelést és a környezeti károkat, segítjük a természeti környezet megőrzését.
9. Kormányom társadalmi szerepükhöz méltó élet- és munkakörülményeket, nyugalmat, függetlenséget, szabad és erős intézményeket biztosít a magyar alkotó értelmiségnek, a tudomány képviselőinek, a nemzeti kultúra teremtőinek és formálóinak.
   
Kiszabadítjuk az alkotó értelmiséget az állami függőség és kényszervállalkozás csapdájából. Ennek érdekében átalakítjuk a vonatkozó adózási és társadalombiztosítási szabályokat.
Az adók csökkentésével segítjük, hogy ki-ki könnyebben juthasson a művelődés és a kultúra forrásaihoz.
Országos programot indítunk a falusi és városi művelődési házak működésének felújítására, új közösségi házak létrehozására.
Hozzájárulunk a magyar film, színház, szépirodalom, a képzőművészet, a zene- és táncművészet, az építészet és a fotóművészet mecenatúrájának bővítéséhez.
10. Kormányom erősíti Magyarország stabilizáló szerepét Közép- és Kelet-Európában. Javítja viszonyát a környező államokkal; és a területükön élő magyar kisebbség jogainak érvényesítése érdekében rendszeresebbé és kiszámíthatóbbá teszi az államközi együttműködést.
   
Támogatjuk a magyar vállalkozók határon túli befektetéseit.
Kollégiumi helyeket biztosítunk a magyar fiataloknak, kezdeményezzük a határon túli magyarok érdekeinek intézményes képviseletét az anyaországban.

Honfitársaim!

Egyezséget kínálunk a nemzetnek: a nemzeti közép kormányának szerződését.
A jövő szavahihető, kiegyezést és békességet hozó kormányának egyezségét.

Valósítsuk meg a jóléti rendszerváltást!
Formáljuk együtt, közösen az európai Magyarországot!
Magyarország vagy európai lesz, vagy egyáltalán nem lesz.

Jövendő kormányom programját mindenki támogathatja, aki hisz abban, hogy Magyarország mindannyiunké!
E széles társadalmi koalíció jelképéül az akácfát választottuk.

Széchenyi egyik híres mondása szerint:“Csak a gyenge szereti önmagát. Az erős egész nemzeteket hordoz szívében”.
A mi szívünkben jól megfér a nemzet és a békesség.

Programunk, egyezségünk hosszú távra szól. Ezt az egyezséget minden honfitársam számon kérheti rajtam.

Szavamat adom, hogy betartom, amit vállaltam.

2002. január

Medgyessy Péter
miniszterelnök-jelölt"

Szólj hozzá!

Címkék: politika archívum kormányprogram Medgyessy Péter

Forgalomkorlátozás: a balatongyöröki körforgalom

2012.08.13. 22:04 forgalomkorlatozas

A hétvégén többször is volt szerencsém átmenni, illetve ahol tudok kerülőutat, kikerülni a Balatongyöröki körforgalom építését. Közben pedig többször is elátkoztam magamban azt, aki nyáron, a csúcsforgalom kellős közepén, gyakorlatilag kerülőút nélkül a Balaton legforgalmasabb északi főútvonalán, a 71. úton egy félpályás útlezárást csinál. A sor egyik oldalról Gyenesdiásról ért, a másik oldalról pedig túlmutatott az Afrika múzeumon. Hogy érzékeltessük a távolságot, ez a mintegy 8 km-es út, amely elvileg 11 perc alatt tehető meg, idén nyáron a Balatongyöröki önkormányzatnak köszönhetően több órába telik:

Gyesediás - Afrika múzeum.jpg

Nooormális?

Legszívesebben büntetésből naponta végigjárattam volna ezt az útszakaszt azzal az emberrel, aki ezt kitalálta.

De ha már így alakult nézzük meg, hogy kinek köszönhetjük ezt a kellemes nyári időtöltést.

A http://www.balatongyorok.hu/hirek/ oldalon is ott ékeskedik a tábla, hogy a Balatongyöröki körforgalmat a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásából 120 millió Ft.- -ért végezteti a Balatongyörök Község Önkormányzata.

B_projekttabla_120807_kozepes.jpg

Tehát a Magyar Államnak és az Európai Uniónak köszönhetjük mindazt a bosszankodást ami ér minket, ha csak át akarunk utazni Balatongyörökön?

Figyelmesebben észrevehették, hogy a kivitelezés ideje: 2010.06.01 - 2012.07.31 és a Konzorciumi tag: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (egyedülálló részvényes: A Magyar Állam nevében: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.)

A Helikon Portál 2010 Január 14.-én adott hírt arról, hogy Balatongyörök Önkormányzat elnyerte a támogatást. Kiss László Tibor elmondása szerint a "A körforgalom kialakításával ez a megye, a régió, a település kapuja lehet".

Nos, ebben nem tévedett, ugyanis aki ezen a kapun átmegy, az valóban örülhet (és miközben elátkozza azt, aki a nyár kellős közepén több órás várakozásra kényszerítette, és fogadkozik, hogy többet ide be nem teszi a lábát. Legalábbis turistaként biztos nem).

A projekt teljes tervezett összege 165 millió Ft.-, melyből 25% önrészt, azaz 41 millió Ft.- -ot az önkormányzat áll. Nem könnyíti az előrehaladást, hogy a 71. számú főút és a Kossuth utca állami tulajdonú, tehát a NIF kikerülhetelen. (*forrás)

Azért nézzük meg, hogy inflálódott a körforgalom építésének dátuma:

2010. Május: A munkálatok várhatóan az idegenforgalmi szezon végeztével kezdődnek meg.

2010 Május: egyelőre nem lesz körforgalom

2011. Szeptember: Jövő májusra készül el a körforgalom Balatongyörökön

2012. Január - Február: Márciusban kezdik építeni a körforgalmat Balatongyörökön (nem kezdték meg)

2012. Június: Július végére megépül a balatongyöröki körforgalom

2012. Augusztus (update - 2012.08.15.): Szeptember végére megépül a balatongyöröki körforgalom

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a körfogalom építésére 96 millió Ft.- -ra szerződött a Baranya aszfalt és betonelemgyártóval.

Ajánlattételi felhívás közzététel dátuma: 2012. 01.04

Ajánlattételi felhívás jelentkezési határidő: 2012.02.03.

Szerződés dátuma: 2012. március 29. (! - Márciusban kezdik építeni, lásd fentebb)

Szerződés vége: 2012. július 31.

Ma: 2012. Augusztus 13.

A körforgalom, melynek szerződés szerint 2012. Július 31.-én kellett volna kész lennie, nem sokban különbözik a 2012. Június 20.-i állapottól (annyiban, hogy most félpályás útlezárás van, akkor még nem volt):

image.aspx.jpg

A késedelmi kötbér mértéke késedelem minden naptári napja után 0,2 %, tehát eddig 2,5 millió forint. (max. 14 millió forint). Kíváncsi vagyok, hogy a kötbért behajtják -e vagy egy jogi huzavona veszi kezdetét, hogy ki hogyan gátolta a körforgalom építését.

Ízlelgessük a következő mondatot kicsit (forrás fentebb):

"A kivitelező Baranya Aszfalt Kft. (a műszaki felügyeletet végző Veszprémber Zrt.-vel együtt) igyekszik, hogy a szezonban minél gyorsabban elvégezze a közlekedést akadályozó munkálatokat. A forgalmat lámpák irányítják majd, s várhatóan a kritikus időszakban (ez a nyári főszezon egymásfél hónapja) nem okoz nagyobb torlódást, mint egy másutt működő lámpás csomópont."

(A Baranya Aszfalt Kft. ügyvezetője Kárász János. Ugyanaz az ember, aki a Mecsek Aszfalt Kft. ügyvezetője, aki Pécsre menekült Komlóból 2002-ben a népharag elől és engedély nélkül üzemeltette az aszfaltüzemét.)

Élelmesebben azt is észrevehették, hogy az útbontási munkálatokat a Vakon Kft. végzi (lásd a fenti képeket)

Köszönjük minden résztvevőnek a feledhetetlen órákat Balatongyörökön az adófizetők pénzéből!

Update 2012.08.15.: bejegyzésem megírása után 1 nappal a NIF honlapján megjelent egy közlemény, miszerint Szeptember végére megépül a balatongyöröki körforgalom. Azt nem írják, hogy melyik évben, reméljük, még idén elkészül.

Érdekes az indoklás is: "Az építés során több olyan változtatást kellett elvégezni, amely előre nem volt látható, mint például a vízvezeték, illetve a feltárt csapadékcsatorna adatainak eltérése." - no comment.

Szólj hozzá!

Címkék: közélet balatongyörök forgalomkorlátozás körforgalom

Az új köznevelési törvényről és alkalmazott keretszámokról

2012.01.24. 23:15 forgalomkorlatozas

A lenti bejegyzést 2012 Január 24.-én írtam. 2012. december 19.-én élesítem...

"Az oktatást már nagyon régóta és nagyon sokszor akarták megreformálni. Fő kérdés volt mindenkor az oktatás költségeinek térítése. Bokros minisztersége alatt minimális hozzájárulást kellett fizetni (2000 Ft), amit a következő Orbán kormány egyik első ténykedéseként eltörölt.

Voltak elképzelések még tandíj bevezetésére, de ezek nem valósultak meg.

A Fidesz sokszor és sok helyen nyilvánította ki ellenvetését a tandíjjal kapcsolatban.

Az új törvény sarokpontjai:

- röghöz kötés

- kevesebb államilag támogatott képzési hely marad a rendszerben

A röghöz kötésről:

Vannak érvek pro és kontra. Alapvetően nem ördögtől való az, hogy ha az állam fizeti az oktatást, akkor szeretné látni a megtérülését az ország felvirágoztatására. Az is jó dolog, hogy nem kell a tanulmányok után egyből ledolgozni a tanulmányok x idejét, hanem az elkövetkező 20 évben.

Hogy az emberünk kiment közben Angliába? Ha visszajön, semmi gond. Ha nem jön vissza, akkor valószínűleg talált magának jól kereső állást és ki tudja fizetni.

Azonban ez több kérdést felvet, mint megválaszol:

- Ki fogja fizetni azokat a kamatokat, amik akkor keletkeztek volna, ha a diáknak diákhitelből kellett volna fizetnie a tanulmányait? Mert ha az állam tudta volna, hogy kimegy külföldre, akkor biztosan nem fizeti, tehát megváltoznak a kezdeti feltételek.

- Mi van akkor, ha Magyarországon marad a diák, de nem a szakmájában helyezkedik el? Ebben az esetben is kidobott pénz volt az oktatás.

- Kicsit kitágítva a kérdést, mi van azokkal a fiatalokkal, akik a középiskolai tanulmányaik során szereznek szakképesítést és nem a szakmájukban helyezkednek el?

Ez utóbbi két kérdésre már csak azért sem egyértelmű a válasz, mert minden képzéssel az egyén látóterét bővítik, elképzelhető, hogy egy asztalos képzés után az autószerelés szakmában elhelyezkedő fiatal nem helyezkedett volna el az autószerelés szakmában, ha nem kapja meg a szükséges átfogó ismereteket az asztalosképzés során. (ezt nyugodtan extrapolálhatjuk bármely más oktatási és élethelyzetre)


Az államilag támogatott képzési helyekről:

250 közgazdász képzését fizeti az állam. Ez lehet, hogy probléma, de nézzünk a lelkünkbe: segített Magyarországon az a rengeteg közgazdász, akit kiontottak az egyetemek? Belejutott a közgondolkodásba az általános közgazdasági ismeretek? El tudják például most pártfogulatlanul magyarázni, hogy mi történik Magyarországon, hogyan jutottunk ide és mi lenne a kivezető út?

Én úgy gondolom, hogy ez a szakma most Canossát járni lesz kénytelen a mulasztásaiért, kivívni azt a megbecsülést, amit amúgy joggal megérdemel, hogy aztán megmutatva hétköznapi hasznosságát újra az előtérbe kerüljön.

100 jogász képzését fizeti az állam. És a jogászokkal hova jutottunk? Megintcsak nézzünk a lelkünkbe és kérdezzük meg magunktól: A törvényhozásban rengeteg jogász dolgozik. Vajon mindegyik tisztában van a jogi és társadalmi felelősségéről, amikor megszavaz egy törvényt? Egyáltalán olvasta, hogy mit szavaz meg? Ezek a törvények formailag és tartalmilag is rendben vannak? (Ha igen, akkor miért kell őket a megszavazásuk előtt, közben és után módosítókkal bombázni?) A köznevelési törvénytervezet 104 oldal például. Az alkotmánybíróság maradéktalanul betölti a szerepét? Minden törvényt a mérlegre tett amit tehetett és jogi és társadalmi felelősségének tudatában mindenkor a legjobb döntést hozta? A bíróságok megfelelően működnek? Egy-egy ügy kimenetelére nem kell várni 2-3-5-(10) évet?

Ez a szakma szerintem a saját becsületét játszotta el, nem hiszem, hogy 100 embernél többet kellene képezni belőlük évente. Még ennyi is sok."

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás politika