A lenti szöveg a magyar Wikipédia Soros Terv szócikkének 2017.09.28.-án mentett változata.A Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója[1] javaslata Soros-terv néven híresült el a magyar közbeszédben, miután a világhírű tőzsdei szakember 2015-ben és 2016-ban több elemző publikációt tett közzé az európai migrációs válsággal kapcsolatban, a Project Syndicate[2] nevű, prágai központú internetes sajtóorgánumban Rebuilding the Asylum System címmel majd az amerikai Foreign Policy[3] magazinban This Is Europe's Last Chance to Fix Its Refugee Policy címmel. A Soros-tervet sokan egy a magyar kormány által kitalált fiktív tervként aposztrofálják, amely alapján a magyar kormányzati kommunikáció szerint "Soros György azon dolgozik, hogy meggyengítse Magyarországot, azt akarja elérni, hogy Magyarország bontsa le a határzárat és engedje be az illegális bevándorlókat Európába. Soros György ehhez minden eszközt felhasznál majd."[4]
Tartalomjegyzék
Soros György 2015-ös javaslata
Soros 2015-ben a Project Syndicate nevű, prágai központú internetes sajtóorgánumban cikket tett közzé Rebuilding the Asylum System (A menekültügy újjászervezése)[5][6] címmel. Ebben leírta: az Európai Unió tagállamai önző módon saját érdekeikre összpontosítanak, és gyakran a többi tagállam érdekeivel ellentétes lépéseket tesznek. A válság rendezéséhez az EU-nak átfogó tervre van szüksége, amelynek ki kell terjednie az unió határain kívülre is. Soros szerint kevésbé káros és egyúttal olcsóbb is, ha a potenciális menedékkérőket a jelenlegi lakóhelyükön vagy annak közelében sikerül tartani. A szerző publikációja magyar fordításban is megjelent, amely szerint a terve sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket oda kell helyezni, ahová ők akarnak menni[7] és a következőket javasolja.
- Az EU-nak a közeljövőben legalább évi egymillió menedékkérő befogadására kell berendezkednie. Az első két évben fejenként 15 ezer euróval kell támogatnia a befogadó országokat. Ehhez az unió – AAA státusát felhasználva – hosszú lejáratú kötvényeket bocsáthatna ki, az így elköltött összeg az európai gazdaságnak is lendületet adna. A lehetőségek határain belül mind a menedékkérők, mind a tagállamok preferenciáit figyelembe kell venni
- Az EU élére kell, hogy álljon annak a globális kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy Libanonnak, Jordániának és Törökországnak megfelelő segítséget nyújtsanak a három országban tartózkodó összesen négymillió menekült ellátásához. Az oktatással, képzéssel együtt ez évente legalább 5000 euró/fő, azaz összesen 20 milliárd eurót jelent, aminek csupán töredéke áll rendelkezésre. Az uniónak ezzel párhuzamosan kötelezettséget kell vállalnia, hogy évi 8–10 milliárd euróval támogatja a többi „frontline” országot.
- Az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy közös Menekültügyi és Migrációs Ügynökséget, mivel a 28 függetlenül működő tagállami rendszer nem hangolható össze.
- A menedékkérőknek biztonságos útvonalakat kell biztosítani, először Görögországból és Olaszországból azokba a tagállamokba, amelyekbe tartanak. A következő lépés ezeknek az útvonalaknak a „frontline” régiókig való meghosszabbítása lehet.
- Ki kell dolgozni a menedékkérőkre és a migránsokra vonatkozó globális standardokat.
- Az évente egymillió migráns letelepítése érdekében az EU-nak mozgósítania kell az NGO-kat, az egyházakat és a vállalkozásokat is, hogy támogassák az ügyet. Ehhez nem csupán megfelelő finanszírozásra lesz szükség, de a szponzorok és a migránsok összekötéséhez a humán- és it-kapacitásokat is bővíteni kell.
- A befogadás csak önkéntes alapon történhet, az egyes tagállamok nem kényszeríthetőek rá.
Soros György a javaslatait tartalmazó publikációjának befejező részében a magyar miniszterelnök javaslatairól megemlítette, hogy azok alárendelik a menekültek jogait és biztonságát a határok védelmének. Kifejtette, hogy Orbán Viktor javaslatait veszélyesnek tartja, mivel szerinte azok feladnák az unió közös értékeit és ezáltal lerombolják az Európai Uniót.[5] A magyar kormány, a 2017. szeptember 27-én megjelent dokumentumában, ezt a Project Syndicate híroldalon megjelentetett publikációt tartja Soros György legfontosabb írásbeli nyilatkozatának a Soros-tervről.[8]
Soros György második javaslata 2016-ban
2016-ban Soros az amerikai Foreign Policy magazinban újabb írást tett közzé a témában.[9] Ebben azt írta: a menekültválság egy évekig, évtizedekig tartó folyamat kezdete. Ennek hosszú távú kezelésére Soros az Európai Unió rögtönzött válaszokból álló menekültpolitikája helyett hétpontos tervet javasolt, miközben a befogadandó menekültek számát 300 ezerre csökkentette.[10]
- Az EU-nak és a világ többi részének igazságosan szétosztva kellene menekülteket befogadnia, de csakis a frontországokban lévő országokban kialakított központokban ellenőrzött, valóban menekült státuszú embereket szabadna beengedni.
- Európának erős határőrizetre van szüksége.
- Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére.
- Egységes rendben kellene elbírálni a menekültkérelmeket minden európai országnak.
- Soros maga is kontra-produktívnak nevezve a kvótarendszert azt szorgalmazta, hogy egyetértésen alapuló összeurópai menekült-elhelyezési rendszert hozzon létre az EU.
- Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kellene támogatnia a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat.
- Ha a menekültválság kezelését sikerül mederbe terelni, akkor újra be lehet fogadni gazdasági bevándorlókat, akikre a demográfiai okokból kimerülő európai munkaerő-piacon szükség lehet.
Soros György magyar nyelven, elemző cikket először 2016. július 16-án jelentetett meg a javaslatáról a hvg.hu hírportálon Ez Európa utolsó esélye címmel. Többek között az évi 300 ezer menekültszámra vonatkozó elképzelését ezzel indokolta: „Ez már elég nagy keretszám ahhoz, hogy meggyőzze a valódi menedékkérőket arról, hogy ne kockáztassák életüket a Földközi-tengeren való átjutással, különösen akkor, ha illegális úton érik el Európát”. Írásában megemlítette, hogy a több mint egymillió menedékkérő hirtelen beözönlése az Európai Unió területére, túlterhelte a bevándorlással foglalkozó hatóságok kapacitását és a közvéleményt a migránsok ellen fordította.[11]
Háttere
Az európai migrációs válság,[12][13][14][15][16] más néven európai menekültválság[17][18] különböző fegyveres konfliktusok, a politikai és vallási üldöztetés és az ezekből következő gazdasági ellehetetlenülés miatt menekülők vándorlása következtében alakult ki.[19] Az egyre növekvő számú menekült főként a Közel-Keletről, Afrikából, a Balkánról és Közép-Ázsiából[20] igyekszik az Európai Unió területére jutni a Földközi-tengeren és a Balkánon kialakult menekültútvonalakon keresztül.[21][22] A menekültek többsége Szíriából, Afganisztánból és Eritreából indul útra.[23] A europe migrant crisis (európai bevándorlási válság) kifejezést először 2015 áprilisában használták,[24] amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el és a katasztrófa több mint 1200 ember halálát okozta.
Az Eurostat szerint az Európai Unió tagállamaihoz 2014-ben 626 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ami megközelíti az 1992-es 672 ezret.[25] 2014-ben közel 360 ezer kérelemről hoztak döntést, ebből 160 ezret fogadtak el első körben, további 23 ezret pedig fellebbezés után. 45% volt az elsőre elfogadott kérelmek aránya és 18% a fellebbezés után elfogadottaké.[26] A menedékkérelmek kétharmadát négy tagállamhoz: Németországhoz, Franciaországhoz, Svédországhoz és Olaszországhoz nyújtották be. Lakosságukhoz viszonyítva arányaiban a legtöbb menedékkérő Svédország, Ausztria és Magyarország területére érkezett.[27][28] A migrációra és a migráns népességre vonatkozó statisztika szerint a rezidens népesség méretéhez viszonyítva 2015-ben a legtöbb bevándorló Luxemburgba, Máltára, Ausztriába és Németországba érkezett.[29]
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kiadványában megjelent tanulmányában úgy fogalmazott, hogy 2015-ben a külső schengeni határokat ellenőrző határőrizeti szervek, olyan nyomás alá kerültek a bevándorlók felduzzadt tömegével és a több ezer menekültkérelemmel szemben, hogy az addig összehangolt uniós szabályozás ténylegesen megdőlt.[30]
Motivációk
A migránsok motivációi változatosak, hisz sokféle ember, sokféle országból próbált az Európai Unió területére jutni. Az ENSZ 2015. júliusi becslése szerint 62%-uk menekült, akik a különböző helyi háborúk vagy politikai, vallási identitásuk miatt történő üldöztetés elől menekülnek.[31] Arányaiban a legtöbb elfogadott kérelmet a következő országokból származók nyújtották be: Szíria (94%), Eritrea (90%), Irak (88%), Afganisztán (66%), Irán (65%), Szomália (60%), Szudán (53%). A többi országból jövők kérelmeinek többségét visszautasították. Az ezekből az országokból érkezők a Görögországban az Európai Unióba lépettek 90%-át és az Olaszországban belépők 47%-át alkották 2015 augusztusáig az UNHCR szerint.[32][33] A Nyugat-Afrikából, a Nyugat-Balkánról és a Dél-Ázsiából érkezők inkább gazdasági bevándorlók,[34] akik a szegénység és a munkanélküliség elől jönnek szerencsét próbálni az Európai Unióba.[35][36]
Magyarország
Görögországot elhagyva a migránsok Macedónián és Szerbián keresztül, szervezett formában, illegálisan léptek be újra a szerb–magyar határon keresztül a schengeni övezetbe.
2015 júniusában Magyarország azt nyilatkozta, azt fontolgatják, hogy a Szerbiából beáramló illegális migránsok okozta problémát határzár létesítésével, valamint egyéb, például az államhatár védelmét szolgáló jogi eszközökkel kezeljék.[37]
2015. június 15-én a magyar kormány műszaki határzár építését jelentette be a déli, szerb határ mentén.[38][39] A tervek szerint a kerítés 4 méter magas és 175 kilométer hosszú lett volna, azonban augusztus végéig csak részben készült el.[40][41] Orbán Viktor azt ígérte, hogy 2015 végéig befejezik az építkezést,[42] amit sokan kritizáltak, és más módszereket javasoltak.[43]
Szeptember 15-én Magyarországon életbe lépett az úgynevezett „jogi határzár”, vagyis éjféltől szigorodtak az embercsempészés büntetései, és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása és átlépése.[44] Ugyanezen a napon a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki,[45] melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.[46]
Szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg.[47]
A rendőrség adatainak tanúsága szerint a műszaki határzár elkészültével töredékére (napi 4-8 ezerről néhány tucatnyira) csökkent az elfogott migránsok száma.[48]
Reakciók
Soros György politikai befolyásának mérlegelése során tényként kell számon tartani, hogy Soros számos esetben legmagasabb szintű brüsszeli vezetőkkel tárgyalt hol zárt ajtók mögött, hol hivatalosan, így 2016 júniusában az Európai Parlament külügyi, belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán vett részt hivatalosan, 2017 áprilisában Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke régi ismeretségükre hivatkozva külön bejáraton keresztül fogadta[49] az Európai Bizottság épületében, 2017 májusában Dimitris Avramopoulos, migrációs ügyekért felelős biztos fogadta hivatalosan, ugyanekkor találkozott Pierre Moscovici az Európai Bizottság gazdasági[50] és pénzügyi biztosával és Christos Stylianides uniós biztossal is[51], és így tovább. A Magyar Kormány képviselői illetve Orbán Viktor több esetben tiltakoztak, mivel véleményük szerint Soros György illetéktelen az európai politikai életben, így meghallgatása, bizottsági munkákba, tárgyalásokba való bevonása érthetetlen és elfogadhatatlan.
Habár Soros-terv elnevezésű hivatalos európai terv nem létezik és a magyar ellenzéki gondolkodók amellett érvelnek, hogy a Soros-tervre való hivatkozás pusztán csak populista kormányzati propaganda, azonban ezzel szemben a kormánypártiak arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament 2017 április elején egy olyan javaslatcsomagot fogadott el, amelynek egyes részletei szinte szóról szóra egybeesnek Soros György 2015-ben megfogalmazott javaslataival. [52] Ennek a javaslatnak olyan sarkalatos pontjai vannak, amelyek egyebek mellett azt célozzák, hogy az EU bővítse ki a migrációs lehetőségeket, ezért előirányozzák, hogy az EU terjessze ki a menekültek fogalmát mindazokra a személyekre is, akik a jobb és biztonságosabb élet reményében, az éghajlatváltozás vagy a természeti katasztrófák miatt hagyják el korábbi lakóhelyüket. A magyar baloldal összes európai parlamenti képviselője megszavazta ezt a javaslatcsomagot.[53] Mindemellett a Menekültügyi és Migrációs Ügynökség létrehozása Európai bevándorlási ügynökség néven (feladata egyebek mellett a bevándorlási folyamatok meggyorsítása, hatékonyabbá tétele) szintén egybevág Soros javaslataival. [54]
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a következő szavakkal tagadta Soros befolyását: „Brüsszel sem Soros György, sem mások állítólagos terveinek megvalósításában nem vesz részt, mert az Európai Bizottság független szervezet, amely az európai érdekeket képviseli, és az európai polgárokat szolgálja.” [55]
Ezzel szemben Orbán Vikor a következőképp érvel: „Soros György is publikált egy saját tervet, ezen a néven is, ő írta a cikket, ezt közzétette. Magyarul is olvasható. Pontokba szedte a tervét. Ez egy akcióterv, leírta, hogy szemben azzal, amit a magyar kormány és a magyar parlament javasol, mit kellene tenni, és az ott, akkor még csak egy újságcikknek tűnt vagy egy papírdokumentumnak, de azóta ha megnézzük, hogy mi történik Európában, akkor én azt látom, hogy annak a tervnek a pontról pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták.” [56]
2017-re a felvázolt javaslatcsomag, Soros-terv néven, a magyar belpolitikai közéletben az egyik leggyakrabban hivatkozott témává vált. A Soros-tervről tudományos igényességű elemzés még nem készült, magyar nyelven elemző részleteket csak a magyar belpolitikai reakciókat ismertető különféle sajtótermékek közöltek.[57][58]
2017. szeptemberében, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre kérte a magyar embereket Orbán Viktor, mert véleménye szerint ezen az úton Magyarország jobban meg tudja védeni magát a bevándorlást támogató tervekkel szemben.[59][60]
Kormányzati reakció
Először a magyar belpolitikában „Soros-terv” néven a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén említette Soros tervezetét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A beszédében kifejtette, hogy a Soros-terv létezik, amit ő négy pontban vázolt fel a rendezvény hallgatóságának. Előadása szerint a Soros-terv azt tartalmazza, hogy évente egymillió migránst kell betelepíteni az unióba és minden befogadottnak kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorló menekülteket szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorolási ügynökséget. A kormányfő felhívta a hallgatóságának figyelmét arra, hogy a 2018-as magyarországi országgyűlési választás tétje az, hogy az ellenzék által támogatott Soros-tervvel szemben a választóik ne támogassák bevándorló tömegek letelepítését, teljes és kötelező szétosztását, mert akkor egy új, kevert összetételű európai jövőre szavaznának.[61]
A magyar kormány újabb nemzeti konzultációt[62] jelentett be az európai migrációs politika kérdéseivel kapcsolatban, amely bejelentésben immár hivatalosan is hivatkoztak a Soros-tervre.[63] A magyar kormány a Soros György által a Project Syndicate és Marketwatch internetes oldalakon közreadott elképzelések legfontosabb részleteiről kérdezi majd meg a választókat.[64] A Soros-terv lényegi elemei a kormány szerint: évi egymillió menedekékérő behozatala Európába, a határkerítések lebontása, a bevándorlók kötelező szétosztása a tagállamok között, valamint a migránsok évi 4,5 millió forintnak megfelelő pénzügyi támogatása.[65] Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának bejelentése szerint a konzultáció során a Soros György tervezete szerinti évi egymillió bevándorló Európába telepítéséről és kötelező kvóták szerinti szétosztásáról fogják kérdezni a választókat.[66] Lázár János szerint az októberben induló konzultáció során "A kormány azt szeretné megtudni az emberektől, hogy kitartson-e a kormány az eddigi bevándorláspolitikája mellett, amiben szerinte az a lényeg, hogy nem akarunk bevándorlókat. "[67] Kovács Zoltán kormányszóvivő szeptember 22-én nyilatkozott a konzultációról, amikor kijelentette, hogy mintegy fél tucat kérdést fognak feltenni az embereknek, amelyek kidolgozásán még dolgoznak. Ezek összegezni fogják a Soros-terv minden elemét, így azokkal külön-külön is foglalkoznak majd a kérdőívben.[68]
A kormány álláspontja szerint a bevándorlás nem lehetőség, hanem kockázat, ezért a korlátlan beengedés helyett a határok védelmére kell összpontosítani - mondta Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár.[69] A kormány álláspontja szerint a terv a déli határzár felszámolását is célozza.[70]
A Civilek Soros György hálójában című rendezvényen, Csömörön tartott lakossági forumról az index.hu portál cikkírója inkognitóban tudósított, szerinte ifj Lomnici Zoltán a Civil Összefogás Fórum nevű szervezet egyik vezetője és Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt közölte a hallgatósággal, hogy Soros György NGO-k (civil szervezetek) segítségével épít ki hálózatot, amelyekkel végső soron a politikai befolyásszerzés a célja. A kormányzati politikus szerint az úgynevezett „Soros-terv” valódi célja pedig egy úgynevezett Világkormány létrehozása, és ehhez már el is foglalták a brüsszeli adminisztrációt, és beszivárogtak az Európai Parlament képviselői közé is. A cikkíró tudósítása szerint az előadók részéről elhangzott az is, hogy a feloldódott ember a jövő európaija. Ennek a vége a világkormány létrehozása lesz. Ez a Soros-terv [...] a Soros-terv arról szól, hogy minden családi, baráti, emberi értéket le kell rombolni az egyénig, mert ebben hatalmas üzlet van.[71]
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2017. szeptember 25-én a Magyar Idők szerint azt nyilatkozta, hogy Soros György „2015 júliusában a Financial Timesban vázolta fel elképzeléseit[72], amelyek szerint az uniónak évente egymillió bevándorlót kell befogadnia, és egy állandó, kötelező mechanizmus révén kell szétosztania a tagállamok között.” Dömötör Csaba bejelentette, hogy a kormány tervei szerint várhatóan hét kérdést tesznek fel a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október elején kezdődő nemzeti konzultáció során.[73]
Nemzeti konzultáció indítása a Soros-tervről
2017 szeptember 25-én a Magyar Idők című újságban megjelent a kormány által beharangozott új nemzeti konzultáción szereplő kérdőív néhány konkrétuma is. A kérdőív kitöltői választ adhatnak arra, hogy a kormány által pontokba szedett állítólagos „Soros-terv” egyes elemeit támogatják-e vagy sem:
- Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
- Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is tervezi, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.
- A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.
- A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.
- Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.
- A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
- A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. [74]
